Volapük nulik

Lü cifapad

Arturo Alfandari, 1958. „Pened flenes oba“.
Alfandari_PENED FLENES OBA.doc (41,5 KB)


Volapük rigik

Lü cifapad

1887. Telegrafot söle ‚Joseph Schmidjörg‘ de söl ‚Mallmann‘.
(92,6 KB)

Владимир Карлович Розенбергер, 1887. Pened de hiel ‚V. Rosenberger‘. Санкт-Петербург (Rusän).


(62,7 KB)
Stenogram: jonülöd
Sanpeterburg 1887 balsebalul 13/25
O söl ledivik!
Segun vip olik sedob ole atoso lisedi topas valik Lusäna, dö kel sevobs, das nis sibinoms vpels. Tefü lesid [lised?] olik kanob sagön, das 1) in Novonijnesteblievskaya (Kaukasän) no plu sibinoms vpels, bi jibal usik (Odnosumova) ematof söli Holin Ivan e lödof nu is; 2) das no sevobs zelado, va sibinoms vpels in Grìva-Semgallen (no Criva), Hàpsal, Yekaterinbúrg, Kijinév, Porēce, (Rachkoff no sibinom in Lusän, smavelatiko pefecenom ko Charkoff = Qárkov), Cugúyev, e Vyásma. (Wotinsk luvelatiko binom Vótkinsk). Helsingfors e Joensuu (Yoensù) binoms in Finän.
Penob lisedi segun volalafab gletik jleyerik, ab if atos no plidos ole, bükolös nemis segun lotogaf deutik, kel binom pöbizugöl plo penam ladetas, bi

(46,1 KB)
Stenogram: jonülöd
pakapälom fa potels lusänik; in lised topas, kel no pagebom plo ladets bizugob volalafabi, bi somo vpels neta plüdik okanoms sepetön velätiko u ti velätiko nemi topa. (ſs[?] = S in ???; S̆s̆ = ß in groß.)
1) Alexándrovsk-Grújevsk, 2) Dórpat, 3) Fellìn, 4) Jakútsk (Siberän lefüdik) 5) Jemonáyevskaya stanìza (stük Tomsk, Siberän), 6) Kalùga 7) Kíyev 8) Koslóv 9) Kostromà, 10) Kóvno, 11) Krásnik (stük Lublìn) 12) Lasóvka (stük Tambóv) 13) Lóds, 14) Mínsk 15) Moskvà 16) Nijne-Ƈírskaya stanìza (stük lä[?] Dón) 17) Nóvo-S̆érpuqov (stük Qárkov) 18) Odéssa 19) Qárkov 20) Qersón, 21) Rǘlsk (stük Kúsrk) 22) S̆amàra 23) Sanktpeterbúrg 24) S̆lavùta, 25) Stàraya-Rús̆a 26) Tambóv 27) Tajként, 28) Tiflís 29) Trostyanéz 30) Tvèr 31) Varjàva 32) Volƈánsk 33) Vótkinsk 34) Vyátka 35) Vyérnüy (stük S̆emiryäcinsk, Silop) - e Helsingfors in Finän.
Söl S̆óbolev, äs lilob, ezidom jäfön vpi.
Sagob ole dani gudikün oba falo

(47,7 KB)
Stenogram: jonülöd
sedam penedamäkas difik; jünu no nog elabob konleti omas, ab nu, kü spod obik eglofom, sodas labob spodelis za mäls in läns difikün, mutob beginön konleti penedamäkas sitiko; ibo no nog labob konleti gletikum sedob ole atosna mäkis te anik, ba latikumo mödikumis.
Bo nitedos oli, das dödel, balsebalul 5/17, epükatob is dö vp in topöp jula St. Petri komü pösods 100; nu tidüpob üs lenadelis vels; logol, das vp mostepom i lä obs.
Glidi ladlikün flanü divodikün ola
Rosenberger V.
nügenel ä vpa-plofed
Pospenäd. Tökobsös demagis!
Ladet obik:
St. Petersburg. Gr. Puschkarskaya 14.

José Rodriguez Huertas, 1888. Pened. Málaga (Spanyän).
(48,2 KB)

Tiberius Cornelis Winkler, 1888. Potakad söle: ‚Siegfried Lederer‘. Haarlem (Nedän).


(78,4 KB)

(111 KB)

Tiberius Cornelis Winkler, 1888. Pened söles ‚Jackson e Ko.‘ in Hull. Paris (Fransän).
(3,45 MB)

Alfred Kirchhoff, 1888. Potakad fa ‚Alfred Kirchhoff‘: presidan Volapükakluba di ‚Halle‘ (‚Saale‘), Deutän< söle ‚J. Bayer‘: presidan Volapükakluba di ‚København‘, Danän. Halle an der Saale (Deutän).


(103 KB)

(95,3 KB)

Charles Ezra Sprague, 1888. Potakad lü Zänabür Volapüka.


(47,9 KB)

(38,2 KB)

George C. Creelman, 1889. Potakad söle: ‚Edouard Lenoble‘.


(564 KB)

(612 KB)
2_US_postal_cards_in_VOLAPÜK.doc
(2,32 MB)

Johannes Weisell, 1889. Potakad söle: ‚Siegfried Lederer‘.


(93,3 KB)

(90,5 KB)

Frederic W. Mitchell, 1889. Potakad söle: ‚Edouard Lenoble‘.


(584 KB)

(540 KB)
2_US_postal_cards_in_VOLAPÜK.doc
(2,32 MB)

Wigando Engelke, 1890. Pened söle: ‚Johann E. Weiss’. Blumenau (Brasilän).


(57,6 KB)

(79,2 KB)

(77,1 KB)

Ludovico de Lasperg, 1891. Pened fa ‚Ludovico von Lasperg‘: presidan Volapükakluba di Joinville (Brasilän)< lü ‚August Ritter‘. Pipenon tü mayul 4id e pisedon tü mayul 5id yela 1891id.


(95,6 KB)
Söle Aug. Ritter
Calal potäma
Zürich, Aussersihl, Suissa.

(106 KB)

Josef Reimer, 1891. Potakad söle: ‚J. Bayer‘. Kreis Mülheim am Rhein (Deutän).


(107 KB)

(104 KB)

C. Ch. Dietrich, 1892. Potakad söle: ‚J. Bayer‘. Dresden (Deutän).


(92,6 KB)

(101 KB)

C. Ch. Dietrich, 1894. Potakad söle: ‚J. Bayer‘. Dresden (Deutän).


(106 KB)

(103 KB)

Frederic W. Mitchell, 1895. Pened lü ‚Ludovico von Lasperg‘: presidan Volapükakluba di Joinville (Brasilän).


(207 KB)
Ludovico von Lasperg
Joinville
Provincia de Santa Catherina[Catarina]
Estados Unidos de Brazil
S. A.[South America].

Arie de Jong, 1897. Potakad söle: ‚Nikolas Scauflaire‘.


(753 KB)

(629 KB)

Alfons de Cock, 1898. Potakad söle: ‚D. de Boer‘. Sint-Niklaas (Belgän).
Depotan ‚Alf. De Cock‘ (älödöl tö el ‚Sint-Niklaas, Knaptandstraat, 16‘) ün yel: 1898 < ipenom ladeti Volapüko, sevabo lü „Selebän” in Lindän Nedänik. Klülos, das nek äsevon topi at e potakad neai ärivon beladetäbi finü tumyel degzülid kodü Volapük in ladet. Nutimo utos panemon as „Selebeän”, bi binon nisul, efe el ‚Celebes’.


(329 KB)
Föfaflan potakada.

(152 KB)
Pödaflan potakada.

(12 KB)

Yang Hsiao-Tan, 1899. Pened hiele ‚Yohan Sinek‘ di ‚Leoben‘. 厦门市 (Tsyinän).


(60,9 KB)

(66,7 KB)
Muls anik büo no esevob volapüki e eispodob te ko cinänans! Nu me volapük elenadob ladeti ola. Gepükolös al pakön volapüki. Ab su spods ola al ob, penolös i malis cinänik ladeta obik. Danis.

Karl Johann Zetter, 1903. Potakad söle: ‚Oswald Klöckl‘. Graz (Lösterän-Macarän).


(91,1 KB)

(109 KB)

1903. Potakad söle: ‚Oswald Klöckl‘, de läd: ‚Solatium‘ [ba ‚Adele Trost‘]. Eggenberg (Graz) (Lösterän-Macarän).


(90,8 KB)

(113 KB)

1904. Potakad söle: ‚Oswald Klöckl‘, de läd: ‚Käthi Zacherl‘. Passau (Deutän).


(90,8 KB)

(96 KB)

Ludwig Zamponi, 1904. Potakad söle: ‚Ferdinand Nehls‘, de famül: ‚Zamponi‘. Graz (Lösterän-Macarän).


(92,4 KB)

(105 KB)

Ludwig Zamponi, 1906. Potakad söle: ‚Ferdinand Nehls‘. Graz (Lösterän-Macarän).


(105 KB)

(106 KB)

Alfred Dietze, 1911. Potakad söle: ‚Oswald Klöckl‘. Chemnitz (Deutän).


(101 KB)

(108 KB)